Az Igazság Ligája (1979), avagy a Szuperhősök Legendái
Kapaszkodjatok valamibe, mert nagy hírem van. Mi lenne, ha azt mondanám, hogy a DC már 1979-ben összeállította az Igazság Ligáját, méghozzá két tv film erejéig? Gondolom ezen most páran felröhögtetek, holott nem kellene. Vigyázat, óriási nosztalgia bomba van élesítve a posztban!
A Warner Brothers filmes archívuma hihetetlen mennyiségű meglepetést rejteget a számunkra. Néha olyan darabokkal találkozunk, amire aztán végképp nem számítottunk volna. Ilyen ez az eset is, ahol egyszer csak a semmiből szembe jött velem a Szuperhősök Legendái, ergo a legelső Igazság Ligája film!
Még mielőtt nagyon komolyan megkavarodnátok, vagy belém kötnétek, hogy félrevezető a cím, ezért tisztázom, hogy mi a szitu. Hanna-Barbera neve sokaknak ismerősen csenghet, főleg az ezer éves DC rajzfilmeknek (meg még sok másnak) köszönhetően, amiknek egy részét már a blogon is láthattátok. Nos a nagy csapat annak idején úgy gondolta, hogy az Igazság Ligája cím nem lesz túl vonzó a gyerekek számára, ezért első körben a rajzfilmes csapatot Super Friends-nek, majd a TV filmeseket pedig Legends of the Superheroes-ra keresztelte át. Így technikailag mindkét esetben Igazság Ligájáról beszélünk. Na de most, hogy ezt megbeszéltük, itt egy kis ízelítő abból, hogy mi vár rátok:
Nem mondanám, hogy a világ legjobb alkotásáról van szó, hajaj, nagyon nem. Az egész pont olyan röhejes, mint amilyennek a kép és a videó alapján gondolnátok, persze ez is csak nézőpont kérdése, azért lehet találni olyan pontokat benne, ami miatt imádni lehet. Ha ezt akkoriban láttam volna, mint mikor ezt megcsinálták, akkor tuti dobtam volna egy hátast. Persze mai szemmel nézve, akár a 66-os Batman sorozat is hülyeségnek tűnhet sokak számára, szóval ez tényleg egy amolyan embere válogatja dolog. Kicsit nevetséges, kicsit röhejes, no meg persze érezni, hogy kik voltak a célközönsége ennek a műsornak, de ez a tényen nem változtat, az Igazság Ligája már 1979-ben összeállt!
Hihetetlen, de a DC legnagyobb hőseinek és ellenségeinek egy része felbukkan a műsorban. Amin én igazán meglepődtem az Sinestro és Zöld Lámpás volt, akik komolyan használják is a gyűrűiket, nem csak ülnek és néznek ki a fejükből. Szóval bizonyos szempontból le a kalappal a show készítői előtt!
A műsorból két rész készült el. Az első epizód egy roast (égessük be), amit egy régebben nagy hírnévnek örvendő, Ed McMahon nevezetű komikus vezet. Bejönnek ellenségek, egyes esetben anyukák, hogy kicsit oltogassák az éppen soron következő hőst. Az oltogatások után pedig jön egy úgymond sztoris elem is, amit egyébként nyugodt szívvel hanyagolhattak volna. Végül is az egésznek az lenne a célja, hogy a nézőnek mind a szuperhősöket, mind az egyes ellenségeket bemutassa, igaz kő kemény "komédia" formájában. Maradjunk annyiban, volt idő, amikor a DC is nyomatta a fárasztó egysorosokat. De tényleg, nagyon fárasztó némelyik. Ugyanakkor ez egyfajta könnyedséget adott a történeteknek, ezzel tették gyermek baráttá őket.
A kezdésben rögtön kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy mi vár ránk a későbbiekben, méghozzá Rébusz és Időmágus lenyűgöző előadásában. Mit ne mondjak, már ekkor tudtam, hogy zseniális lesz ez az egész. Utánuk szinte azonnal az egész első epizód egyik csúcspontja, Ghetto Man (ki nem találjátok milyen rasszba tartozik ezzel a névvel) megjelenése volt, aki konkrétan végig oltogatja az Igazság Ligáját, aztán mondjuk rááll a gonoszakra is, de ez mellékes. Igazából meglepetésemre egész jókat röhögtem.
Egy Dr. Sivana nevű karakter megjelenésénél változnak meg nagyjából a dolgok. Folytatódik az oltogatás, igaz most McMahon van a célkeresztben. A szuperhősök belekötésébe se kell sokat várni, azonban ezúttal nem beszólogatásra, hanem egy kisebb helyzetkomikumra kell gondolni, amit azt hiszem jobb lett volna nem megjátszani. Belőlem például az a rész váltotta ki a legnagyobb röhögést (de lehet megvetést), amikor a Sivanat alakító színész egész egyszerűen rákattant Fekete Kanári melleire, de szó szerint. Volt itt minden, amit el tudtok képzelni, fogdosás, egy kevés bók, és bár tényleg csak pár pillanatig tartott, de elég komolyan érinthette a színésznőt, ugyanis nem meglepő módon a "Fekete Kanári" hittérítő lett a műsor után (asszem)... :D
Ezek után még rosszabbra fordult a helyzet. Egy újabb karakter, méghozzá Retired Man érkezése egy új mélységbe rántja le az egész műsort (ő a komikus elem a műsorban, mert ugye nem volt eddig elég komédia benne). Az egykori Scarlet Cyclone (most már Retired Man) pontosan azt alakítja, akire gondoltok, egy öregembert. Természetesen sztereotipikus módon bele is kezd az egykori kalandjairól mesélni, miközben a Liga tagjai ülnek és hallgatnak. Lényegében figyelnek, mint a nagypapira az öregek otthonában. Megsúgom, hogy ettől a karaktertől a második részben sem szabadulunk meg. Szörnyű, vontatott, felesleges, de benne van.
Végül is zajlanak tovább a dolgok, kapunk egy kis sztorit is, melynek egy része Giganta és Atom szerelmét meséli el (mert ugye az ellentétek vonzzák egymást és ez vicces), de a "rettegett" pocakos Sötét Lovag és hű társa a Csodafiú sem maradhat ki a leosztásból, mikor is annak a rejtélynek járnak utána, hogy vajon ki törhette össze a Batmobilt (igen Robin volt az).
Meglepő módon találkozunk Solomon Grundy-val, aki ügyetlenségével és butaságával gyorsan lefáraszt mindenkit, de a géppuskaszájú és poénokkal teli Torugani Sinestro (mert ugye ős is vicces csóka :D) megjelenése se semmi. Végül is a stafétát Shazam (Marvel Kapitány) egyik gonosztevőjének, Miss Minervanak adják át a show készítői, amivel visszatér a szexizmus a műsorba (a Fekete Kanári dolog nem volt elég), igaz most kivételesen vicces formában. Sőt itt van az egyik legnagyobb poén is a műsorban!
A férfi hősök egyszerre ugranak fel, mikor Minerva az öreglány megjelenik a színpadon. Ezután Shazam "nemezise" bejelenti, hogy férjet keres, aminek hallatán a srácok együttesen tiltakoznak az ellen, hogy valamelyikük végül is a vőlegény legyen (ja tipikus Igazság Ligája sztori). Végigmustrál mindenkit, próbál ismerkedni a jelöltjeivel, és ahogy már mondtam is, itt van a műsor legkomolyabb beszólása is, ami miatt komolyan végig kellett telefonálnom pár havert. Flash bemutatkozásakor, mikor kijelenti, hogy ő a világ leggyorsabb embere, az öreglány csak annyit mond, PASSZ. Azt hittem behalok ettől (még mindig fáj :D). Nagyon övön alul ért, de lehet eddigre már az agyamra ment a műsor, franc tudja. Na de zajlanak tovább a dolgok, megmutatják azt, hogy micsoda haverok Flash és Hal, igaz csak pár pillanat erejéig, aminek én kifejezetten örültem, mert nem számítottam rá. Végül Shazam önfeláldozásával zárul a sketch, elcsattan egy csók, majd kiderül az öreglányról, hogy valójában egy szexi fiatal lány csak egy átok ült rajta, melyet egy csók és a hírhedt varázsszó (SHAZAM) törhetett csak meg.
Ezek után már csak azon röhögtem, hogy egy dolog hiányzik ebből az egészből, egy zenés előadás. Kaptam is egy pofont az élettől. Az utolsó műsorszám egy újabb gonosz megjelenése, méghozzá Mordru bemutatkozása, aki természetesen dalra fakadt. Szerencsémre csak pár perc volt ez az egész, szóval túl lehetett élni. Csoda történik, hiszen végre elérkezik a várva várt zárás. Ezek után reménykedtem, hogy talán a második rész már csak jobb lehet.
Ha a roast-ot nem nagyon tudjuk élvezni, akkor van egy jó hírem, legalább a második epizódot lehet. Lényegében kapunk egy klasszikus szuperhős sztorit, ahol a gonoszok, vagyis most már Végzet Légiója a világ elpusztítására készül, méghozzá egy VÉGÍTÉLET szerkezet (Doomsday Device) segítségével, melyet a "Ligának" kell leállítania. Persze a hősök dolga nem lesz egyszerű, hiszen a rosszfiúk tesznek arról, hogy szétválasszák a nagy csapatot, így külön-külön történeteknek és kalandoknak lehetünk szemtanúi. Tényleg semmi extra, egy szokásos világmegmentős sztori a egész.
A roasthoz hasonlóan minden hős és rosszfiú megkapja a maga 15 perc hírnevét, ami helyenként egész hülye, de fogjuk rá, hogy aranyos sztorikat szül. Sőt tovább megyek, ha minden gyermetegségen túlteszi az ember magát, akkor egész komoly csodákat láthat. Lesz itt harc Sinestro és Jordan között, Solomon Grundy Batman, majd Sólyomember ellen, sőt még Flash szupergyorsaságából is kapunk ízelítőt, ami valljuk be, a 70-es években elég nagy dolognak számított. Az pedig külön meglepetés, hogy a hölgyeknek is hagytak időt a csillogásra, hiszen Vadásznő (Huntress) mellett, már 79-ben szemtanúi lehettünk az első kanári sikolynak is!
Természetesen a rosszfiúk szépen apránként elbuknak, és nem kell sok idő ahhoz sem, hogy a elkezdődjön a végső harc. Az Igazság Ligájának tagjai és a Végzet Légiója egymásnak feszülnek, kő kemény verekedés veszi kezdetét. Akkori szemmel nézve ez a végső csata kb. felér azzal, amit most a BvS-ben láthattunk, igaz kicsit gagyibb csomagolásban. A végítélet szerkezetet leállítják, a világ megmenekül, majd Batman zárómonológjával azt hinnénk vége a műsornak, de nem, kell még egy utolsó pofon. Retired Man visszatér egy utolsó nagy beszólásra, mert ugye ő mindenki kedvenc komikus eleme. Szerintem ezen a ponton a színésznek még fogalma sincs arról, hogy ez tényleg az utolsó nagy beszólása lesz a jelmezben. A műsor véget ért, méghozzá örökre.
Az a helyzet, hogy ezt a két epizódot nem lehet szavakkal illetni, egyszerűen meg kell tapasztalni őket, mert végül is a Szuperhősök Legendái képregényfilmek történelmének egy részét képzei. Igaz elég erőteljesen súrolják a rasszizmus, szexizmus és a fekete humor határait, amire csak annyit tudok mondani, hogy ilyen volt a 70-es évek Amerikájában az élet. Ha viszont abból a szemszögből nézzük a dolgokat, hogy gyerekműsorról beszélünk, akkor azért egy kicsit erős volt az egész performansz a szememben. Viszont kicsit felnőttebb fejjel , vagy éppen rajongóként nagyon könnyedén fel lehet fedezni ebben az egészben egyfajta szépséget is, a nosztalgia erejét.
Batman és Robin szerencsétlenkedése volt a legfárasztóbb az egészben. Eleinte röhögtem, aztán rájöttem, hogy most komoly mértékben újra élem gyerekkorom egy darabját, a 66-os Batman sorozatot, csak más hősökkel is a főszerepben. Gyerekként imádtam, mikor valamelyik adón reggelente, meg egyszer-egyszer délután ment a show, akkor ki sem tudtak robbantani a TV elől, hát igen azok a csodás 90-es évek! Emiatt jutott eszembe, hogy voltak idők, mikor még nem számított a sztori, csak annak örültem, hogy egyáltalán láthatom a hőseimet. Ahogy átállt erre a szemléletre az agyam, már nem egy nevetséges gyerekműsort, hanem két órányi kikapcsolódást láttam az egészben. Ettől függetlenül azért pokolian rossz volt jó pár pillanata. :D
Mi a show tanulsága? Egész egyszerűen egy dolog, óvakodjatok a 70-es évek szüleményeitől, mert életveszélyes lehet! :D
Oh és jut eszembe, ha azon gondolkoznátok, hogy vajon hol volt Superman vagy Wonder Woman a műsorból, csak annyit kell tudnotok, hogy nekik volt önbecsülésük. :D Na jó, igazából a Superman film és a Wonder Woman sorozat miatt nem szerepelhettek együtt társaikkal. Lényegében nem volt joga a készítőknek felhasználni a karaktereket. Szóval igen, már akkoriban is két külön világnak számítottak a DC filmek és a sorozatok!
⚡Flash Fact⚡: Még egy dolog, ebben a műsorban kaptuk meg az első, és egyelőre egyetlen szőke Barry Allent, vagyis aszínészt, aki bizonyos formában tényleg hasonlított a karakterre! Úgyhogy nagy tapsot kérek Rod Haasenek, aki a filmtörténelemben elsőként alakíthatta Flasht!
Zárásképpen íme két reklám a 70-es évekből, ami a Szuperhősök Legendáit promózta:
Reklámok forrása:
