Tegnap láttam életem első komoly, valamire való szuperhős filmjét. Azt hiszem az első mondatom az önmagáért beszél. Lehet érte támadni, utálni meg miegymás engem, ez így van jól, hiszen mindenkinek más a véleménye. Nekem nemes egyszerűséggel bejött a film.

Úgy néz ki, hogy a DC csapatánál igencsak szeretik Kázmér és Huba történeteit (nehéz nem szeretni, én is imádom őket), ennek köszönhetően a Superman/Batman #75 megjelenésekor igencsak nagy meglepetés várt azokra, akik kinyitották a képregényt. Brian Azzarello és Lee…