A sztorim a szakadt Eaglemoss kötetnek köszönhetően folytatódik, nem is akárhogyan. Marha sok telefon, vajmi kevés válasz. Nem kis harcot folytattam azért, hogy végre egy szakadásmentes kötetet tudhassak magaménak.

UPDATE! Úgy látszik nem hatotta meg az előfizetés lemondása az Eaglemosst, csak megküldték a második előfizetői csomagot. Kommunikáció ott van a toppon... :D

Megkaptam, amire már régóta vártam, egy szakadásmentes kötet, melynek gerincén Zöld Lámpás nincs annyira elcsúszva. Az egészben a szomorú az, hogy simán lehetett volna akár ez a darab is selejt, ezt maga az Eaglemoss ismerte el egyszer telefonban, szóval úgy néz ki hogy most végre mázlim volt. Lehet lottóznom kéne a hétvégén.

Mire idáig eljutottam, hogy nekem is egy ép kötetem legyen a tulajdonomban, addigra a bizalmam és türelmem teljes mértékben elfogyott a kiadóval szemben, de legalább egy gonddal kevesebb lett az életemben.

Tulajdonképpen, majdnem két hónap ment rá arra, hogy egy szakadás és hiba mentes, Superman: Kripton utolsó fia kötet lehessen a gyűjteményemben. Marha hosszú időnek hat ez leírva, és bizony bele is tellett pár telefonba és emailbe, hogy eljussak idáig.

Míg másokat "lefizetnek" ólomfigurákkal, mert késik az előfizető csomagjuk (és ez a minimum), addig azoknak, akiknek egyéb jellegű probléma merül fel, hát maradjunk annyiban, hogy nem lesz jó kedvük, legalábbis az én tapasztalataim alapján.

Már két hete annak, hogy csöngetett a csomagos futár a cserébe kapott kötettel. Szó se róla, első körben azonnal és korrekt módon kaptam a választ és küldte is az Eaglemoss a képregényt, azonban mindez hatalmas meglepetésemre még rosszabb állapotban volt, mint az első előfizetői csomagban található darab. Kb. ilyen arcot vágtam, mikor megláttam az "új" képregény állapotát:

Azonnal emailt küldtem a szakadásról (képeket csatolva) és telefonáltam is. Elnézést kértek, és felvették jegyzőkönyvbe a panaszomat, elvileg. Ez még így korrekt is lenne, DE a sztori ment tovább, ugyanis nagyon sokáig nem kaptam választ azzal kapcsolatban, hogy most lesz-e újabb csere, vagy sem.

A telefonokkal lényegében semmire nem jutottam. Háromszor hívtam őket, háromszor vették fel az adataimat, panaszomat, háromszor kértek türelmet, és háromszor ígérték meg, hogy megsürgetik a kollégák válaszadását, döntését. Semmi nem történt.

Az első két hívás csak azért volt vicces, mert ugyan azzal az ügyfélszolgálatossal beszéltem kétszer is, mint akinél először jeleztem az újabb szakadást. Az egy dolog, hogy egyáltalán nem emlékezett rám, nem is várom el, de az, hogy kétszer vegye fel az adataimat, és ne jelenjen meg előtte egy táblázatban a nevem mellett, hogy miért is telefonálok, na az már mellbe vágott. Ez volt az a pont, ahol le is mondtam az előfizetésemet.

Vártam, hátha lesz ezek után valami reakció, de semmi. Újra telefonáltam. A harmadik hívásnál egy másik ügyfélszolgálatossal beszéltem, azonban, mint írtam is, semmire nem jutottam. Újfent türelmet kértek, és kaptam a szokásos megsürgetik a kollégák válaszát szöveget. Természetesen zéró reakció.

Ezen a ponton már tudtam, hogy új haditervet kellett kieszelnem, így aztán küldtem egy levelet a harmadik hívást követő napon, nem azonnal, azonban megtörtént a csoda. Egy sablonos választ, de VÁLASZT KAPTAM a kiadótól, kapom a kötetet. Kissé szarkasztikusnak hangozhatott, de kaptak tőlem egy köszönömöt. Lényegében ezzel adtam jelet nekik, hogy már alig várom a következő kört.

Nemrég csöngetett a csomagos futár. Először leellenőriztem, hogy nem-e egy véletlenül kiküldött előfizetői csomagot kapok, aztán átvettem a dobozt. Most már felkészültem, és szó szerint dokumentáltam a csomag nyitását, a képregény kicsomagolását és az ellenőrzését. Csoda történt, hibátlan volt a kötet! Leszámítva azt, hogy nem tudnak középre helyezni egy oldalt, és túl erős a fűzés, tényleg semmi baja nincsen. Ez már haladás!

Azt nem tudom, hogy hányan járnak, vagy jártak még hasonló cipőben, mint én, és remélem kevesen vagyunk ilyen problémákkal, de úgy néz ki, hogy a kommunikáció az nem erőssége az ügyfélszolgálatnak, se saját magukkal, se az ügyféllel. Egy dolgot viszont megtanultam, a türelmetlenség ez esetben rózsát termet. Nem volt könnyű menet, és tényleg közel 2 hónapba került, mire egy viszonylag hibátlan kötetet tudhattam magaménak, de végre itt van.

Én a részemről le is zártam ezzel az Eaglemoss sorozatot, ennek ellenére azért örülök, hogy van ez nekünk, hiszen így a DC hőseivel (nem csak a mainstream karakterekkel) újabb emberek ismerkedhetnek meg, akikből megeshet, hogy idővel még rajongó is válik. Azt hiszem, hogy 2017 végre tényleg a DC éve lehet!